Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Paschal Donohoe
President of the Eurogroup
Roberta Metsola
President of the European Parliament
Charles Michel
President of the European Council
Ursula von der Leyen
President of the European Commission
  • AZ EKB BLOGJA

Az euro 25 éve: az egység értéke a változó világban

2023. december 30.

Írta Paschal Donohoe (az eurocsoport elnöke), Christine Lagarde (az Európai Központi Bank elnöke), Roberta Metsola (az Európai Parlament elnöke), Charles Michel (az Európai Tanács elnöke) és Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke)

Az eurót 25 évvel ezelőtt, 1999. január 1-jén 11 uniós tagállam közös valutájaként vezették be. A gazdaságot szolgálja, húsz országban 350 millió ember életét könnyíti meg.

Mindig is az szólt Európa mellett, hogy lehetővé teszi azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekkel az országok egyedül nem boldogulnak. A jövőképpel rendelkező vezetők a második világháború után belátták, hogy csak gazdaságaink egyesítésével szavatolható kontinensünkön a béke. Az egyesült Európának pedig idővel közös valutára lesz szüksége, hogy a béke hozadékaként megjelenő gazdasági előnyöket messzemenőkig kiaknázhassuk.

Az 1980-as évek végén, amikor Európa további lépéseket tett egységes piacának elmélyítésére, megkezdődött a munka a közös valuta álmának valóra váltásáért. Huszonöt éve, 1999. január 1-jén beérett a munka gyümölcse. Mára az euro mindennapi életünk elválaszthatatlan részévé vált, egyszerű pénzforgalmat, stabilitást és szuverenitást biztosít számunkra.

Egyszerűbbé teszi az európai polgárok életét, akik könnyedén összevethetik az árakat, valamint gondtalanul kereskedhetnek és utazhatnak. Az euro stabilitást nyújt: sorozatos válságok idején is fenntarthatóvá tette a gazdasági növekedést és a munkahelyek megőrzését. A világ második legfontosabb valutájának kibocsátása pedig nagyobb szuverenitást biztosít változékony világunkban. Nem meglepő tehát, hogy az euroövezet a létrejötte óta tizenegy országról húszra bővült.

Az évek során hatalmas kihívásokkal kellett megküzdenünk, még az euro jövője is megkérdőjeleződött. De minden alkalommal sikerült megtalálnunk a helyes választ. A globális pénzügyi és államadósság-válságra reagálva például óvintézkedéseket hoztunk: létrejött a harmonizált bankfelügyeleti és -szanálási rendszer és az Európai Stabilitási Mechanizmus. Napjainkban közel rekordszinten van a közös valuta támogatottsága az euroövezeti polgárok körében.

A munkánk azonban nem ért véget, jelenleg újabb próbatételek állnak előttünk, amelyeket az országok egyedül nem képesek megoldani, a polgárok pedig Európától várják a választ.

A geopolitikai feszültségek fokozódását tapasztaljuk, elég csak Oroszország Ukrajna elleni jogellenes háborújára gondolnunk, amelyek bátor közös döntéseket kívánnak meg. Az egyre fokozódó klímaválsággal is szembe kell néznünk, amelyre szintén csak közösen találhatunk valódi megoldást, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás nem áll meg az országhatárnál. Emellett példátlan nehézségek fenyegetik versenyképességünket a világ más részein alkalmazott energia- és iparpolitikák miatt.

Ennek következtében sürgető, közös érdekű üggyé vált a védelem, valamint a zöld és digitális átállás. Hasonlóképp égető kérdés, hogy miként finanszírozzuk a gazdaságaink dekarbonizációjához, az ellátási láncaink megbízhatóbbá tételéhez és technológiáink továbbfejlesztéséhez szükséges nagyszabású beruházásokat. Az Európai Unióban önmagában a zöld átállás évi 620 milliárd € összegű beruházást igényel 2030-ig.

Olyan megoldásokra van szükség, amelyek felölelik az európai szintű együttműködés által lehetővé tett teljes skálát. Ilyen az egész kontinensre kiterjedő, valódi tőkepiaci unió kiépítése a magánfinanszírozás mozgósítása érdekében. Európai eszközök és szakpolitikák alkalmazásával a versenyképességünk és a biztonságunk fokozása, például a meglevő struktúráknak átdolgozott fiskális szabályokkal és szilárdabb bankunióval való megerősítése révén. A közös valutának a digitális korba való átvezetése, amihez le kell fektetni a készpénzt esetlegesen kiegészítő digitális euro alapjait.

Egyúttal határozott cselekvőképességünket is meg kell őriznünk, tekintettel arra, hogy jelenleg zajlik több ország uniós csatlakozása. A bővítés és az elmélyítés nem zárja ki egymást. A bővítéshez azonban változásokra lehet szükség az EU szervezeti felépítésében.

Európa polgárai tudják, hogy a világ átalakul. Tisztában vannak vele, hogy egységben az erő. Az európaiak mintegy kétharmada vallja, hogy az EU a stabilitás védőbástyája. Mutassuk hát meg nekik, hogy Európa képes irányítani az átalakulást, és meg tud felelni az elvárásaiknak.

Ehhez éppen olyan törekvő szellemre és kitartásra van szükség, mint amelyet az európai integráció atyjai megtestesítettek. Egyúttal be kell látnunk, hogy nem mindegyik cél érhető el azonnal. Az európai integráció tanulsága, hogy meg kell tennünk az előttünk álló lépéseket, amikor erre alkalom kínálkozik. A többi lépés pedig akkor következik, amikor eljön az ideje.

Ahogy a francia író, Anatole France mondta egyszer: „Ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyünk végbe, nem csupán cselekednünk kell, de álmodnunk is, és nem csupán terveznünk, de hinnünk is.” Az euro első 25 éve megmutatta, mekkora siker lehet egy álomból. Miközben a világ átalakul körülöttünk, fellépésünk bizonyítja, hogy az egyesült Európa adja meg azokat a válaszokat, amelyekre az európaiaknak és a világnak szüksége van.

Ezt a blogbejegyzést véleménycikként mind a 20 euroövezeti ország médiacsatornáin kiadták.

Tovább az EKB blogjára és feliratkozás későbbi bejegyzésekre.