Monetáris politikai döntések

2022. szeptember 8.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 75 bázisponttal megemeli. Ezzel a nagyobb lépéssel előrehozza az uralkodó igen laza irányadó kamatszint olyan szint felé való átmenetét, amely biztosítja az infláció megfelelő ütemű visszatérését az EKB 2%-os középtávú céljához. A Kormányzótanács az aktuális értékelése alapján arra számít, hogy több következő értekezleten tovább emeli a kamatlábakat annak érdekében, hogy tompítsa a keresletet, és megvédjen az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázatától. A Kormányzótanács az irányadó pályát rendszeresen újraértékeli a kapott információk és az inflációs kilátások alakulásának fényében. Az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli kormányzótanácsi döntések továbbra is adatfüggőek lesznek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek.

A Kormányzótanács a mai döntést azért hozta meg, és azért számol további kamatemeléssel, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és valószínűleg huzamosan a cél felett fog tartózkodni. Az Eurostat előzetes becslése szerint az infláció augusztusban elérte a 9,1%-ot. Ütemét továbbra is felfelé hajtják az erősen megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a néhány ágazatban a gazdaság újranyitása nyomán erősödő keresletoldali nyomás, valamint a kínálati szűk keresztmetszetek. Az ároldali nyomás tovább erősödött, és szétterjedt a gazdaság széles rétegeiben, az infláció pedig a közeljövőben tovább emelkedhet. Ahogy a mostani inflációerősítő tényezők idővel lecsengenek, és a monetáris politika normalizálódása kifejti a hatását a gazdaságban és az árazásban, az infláció csökkenni fog. Az elkövetkező időszakot tekintve az EKB szakértői jelentősen felfelé módosították az inflációs prognózisaikat, és jelenleg arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1%, 2023-ban 5,5%, 2024-ben pedig 2,3% lesz.

A 2022 első felében tapasztalt regenerálódás után a friss adatok az euroövezeti gazdaság növekedésének számottevő lassulását jelzik, valamint az év további részében és 2023 első negyedévében a gazdaság stagnálására lehet számítani. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmeinek vásárlóerejét, és a kínálati szűk keresztmetszetek, noha enyhülőben vannak, még mindig korlátozzák a gazdasági teljesítményt. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziója miatt mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalom romlik. Ezeket a kilátásokat tükrözik a reál GDP-növekedésre adott legfrissebb szakértői prognózisok is, amelyeket a folyó év hátralevő részére és egész 2023-ra markánsan lefelé módosítottak. Az aktuális szakértői prognózisok 2022-ben 3,1%-os, 2023-ban 0,9%-os, 2024-ben pedig 1,9%-os gazdasági növekedéssel számolnak.

A pandémia okozta, tartósan fennálló többféle sérülékenység továbbra is veszélyezteti a monetáris politika akadálytalan transzmisszióját. A Kormányzótanács ezért továbbra is rugalmasan jár el a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program portfóliójában esedékessé váló visszaváltott állományok újrabefektetésével azzal a céllal, hogy kivédje a transzmissziós mechanizmust a pandémia kapcsán érő kockázatokat.

Az EKB irányadó kamatlábai

A Kormányzótanács úgy döntött, hogy 75 bázisponttal megemeli az EKB három irányadó kamatlábát. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai 2022. szeptember 14-i hatállyal 1,25%-ra, 1,50%-ra, illetve 0,75%-ra emelkednek.

A betéti rendelkezésre állás kamatlábának nulla fölé emelése után nincs többé szükség a többlettartalékok kamatozására vonatkozó kétszintű rendszerre. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy a multiplikátor nullára állításával felfüggeszti a kétszintű rendszert.

Az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP)

A Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befekteti hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdi az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a bőséges likviditási feltételek és a megfelelő monetáris politikai alapállás.

A PEPP-t illetően a Kormányzótanácsnak szándékában áll, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát elkerülje.

A PEPP portfólió alatt esedékessé váló visszaváltott állományokat rugalmasan újra befekteti annak érdekében, hogy a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát a pandémia kapcsán fenyegető kockázatokat kivédje.

Refinanszírozási műveletek

A Kormányzótanács továbbra is nyomon követi a banki finanszírozási feltételeket, és biztosítja, hogy a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata (TLTRO-III) szerinti műveletek futamidejének lejárta ne hátráltassa a monetáris politika akadálytalan transzmisszióját. Emellett rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek miként járulnak hozzá monetáris politikájának alapállásához.

***

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a 2%-os célján stabilizálódjék. A transzmisszióvédelmi eszköz (TPI) rendelkezésre áll, hogy alkalmazásával kivédje a monetáris politikának az összes euroövezetbeli országban való transzmisszióját súlyosan fenyegető indokolatlan, rendzavaró piaci dinamikákat, ezzel lehetővé téve a Kormányzótanács számára az árstabilitási megbízatásának eredményesebb teljesítését.

Az EKB elnöke ma délután 14:45 kor (CET) kezdődő sajtóértekezleten ismerteti a döntések alapjául szolgáló megfontolásokat.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.