Gyakori kérdések az eurobankjegyek környezeti lábnyomáról szóló tanulmányról
1. Milyen környezeti hatása van a bankjegyeknek a termékek környezeti lábnyomáról szóló vizsgálat eredményei alapján?
A termékek környezeti lábnyomáról szóló tanulmány megállapításai alapján az euroövezetben eurobankjegyekkel fizető személyek környezeti hatása egy év alatt igen csekély, nem több, mint egy 8 kilométeres autóvezetés hatása, vagyis egy európai teljes környezeti hatásának 0,01%-a.
2. Első alkalommal tanulmányozzák a bankjegyek környezeti hatását?
Nem. 2004-ben életciklus-értékeléssel (LCA) mértük az első eurobankjegysorozat környezeti hatását. Az LCA nemzetközileg elismert keretrendszer egy termék, például bankjegy környezeti hatásának értékelésére, megvizsgálja a termék életciklusának minden szakaszát, az elsőtől (nyersanyag-kitermelés) az utolsóig (megsemmisítés). Az eredmények alapján intézkedéseket hoztak az eurobankjegyek környezeti hatásának enyhítésére, például a bankjegypapír anyagában a hagyományos gyapotot fenntartható gyapotra cserélték.
3. Mi a termék környezeti lábnyomának módszertana?
A termék környezeti lábnyomának módszertana az előző kérdésre adott válaszban említett életciklus-értékeléshez kapcsolódik. Az Európai Bizottság fejlesztette ki, a hasonló termékek és szolgáltatások környezeti hatásának értékelésére. A termékek környezeti lábnyomának módszertana 16 olyan környezeti hatásra terjed ki, mint például az üvegházhatást okozó gázkibocsátás, a földhasználat és a vízhasználat által okozott éghajlatváltozás, azonban első alkalommal használjuk a bankjegy, mint fizetőeszköz környezeti hatásainak vizsgálatára.
4. Miért választották a termék környezeti lábnyom (PEF) tanulmány módszertanát?
A termék környezeti lábnyom vizsgálat eredményei megkönnyítik a különböző típusú termékek és szolgáltatások környezeti lábnyomainak összehasonlítását. A PEF-módszertan egyértelmű útmutatást, követelményeket és technikai részleteket is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehet értékelni a bankjegyek, mint fizetőeszközök környezeti hatását. Alkalmazásával méltányos és elfogulatlan módon értékelhető az eurokészpénz-ciklusban érdekelt felek összetett hálózata, függetlenül méretüktől, ipari ágazatuktól vagy földrajzi elhelyezkedésüktől.
5. Összehasonlíthatók-e az életciklus-értékelés és a termék környezeti lábnyom vizsgálat eredményei?
Mivel a 2004-es életciklus-értékelés és a jelenlegi termék környezeti lábnyom vizsgálat nem ugyanazt a funkcionális egységet vagy módszertant alkalmazta, nem lehet őket közvetlenül összehasonlítani.
6. Milyen intézkedéseket terveznek a termék környezeti lábnyomára vonatkozó tanulmány nyomán?
Az eurorendszer célja a készpénz környezeti lábnyomának csökkentése. A termék környezeti lábnyomára vonatkozó tanulmány lesz a kiinduló pontja a környezetvédelmi célok meghatározásának, a konkrét javító lépéseknek, valamint a meglévő kezdeményezések felülvizsgálatának és kiegészítésének. A tanulmány segítségével felmérjük, hogy a bankjegyelemek esetleges módosítása hogyan befolyásolja a készpénzciklus környezeti lábnyomát.
7. Az eurobankjegyek jobban vagy kevésbé környezetbarátak, mint más fizetőeszközök?
Ez az első alkalom, hogy az eurorendszer a termék környezeti lábnyom módszertanával vizsgálja az eurobankjegyek környezeti hatását. Jelenleg még nem tudjuk, hogyan viszonyul a bankjegyekkel való fizetés más fizetési módokhoz, de vizsgáljuk az ezekkel kapcsolatos hasonló tanulmányok elkészítésének a lehetőségét.
8. Megismétlik-e a bankjegyekkel kapcsolatos termék környezeti lábnyom vizsgálatot a jövőben?
A tervek szerint az eurorendszer rendszeres időközönként megismétel hasonló vizsgálatokat.