Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Luis de Guindos
Vice-President of the European Central Bank
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2024. január 25.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A kapott információk nagyjából megerősítik a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünket. A teljes inflációra az energiával összefüggésben gyakorolt felfelé irányuló bázishatástól eltekintve az inflációs alapfolyamat trendje továbbra is lefelé tart, és az elvégzett kamatemeléseink folyamatosan erőteljesen áttevődnek a finanszírozási feltételekre. A szigorú finanszírozási feltételek visszafogják a keresletet, ami segít leszorítani az inflációt.

Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján úgy tartjuk, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. A jövőben hozott döntéseinkkel biztosítjuk, hogy irányadó kamataink megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van.

Továbbra is adatfüggő megközelítést fogunk követni a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben részletezzük.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága 2023 utolsó negyedévében vélhetően stagnált. A beérkező adatok továbbra is azt jelzik, hogy a gyenge teljesítmény a közeljövőben is megmarad. Ugyanakkor egyes előretekintő felmérési mutatók alapján a későbbiekben a gazdasági növekedés javulni fog.

A munkaerőpiac változatlanul teherbírónak mutatkozik. A munkanélküliségi ráta a novemberi 6,4%-kal az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szintre esett vissza, és nőtt a munkaerő-állományba belépők száma. Ugyanakkor a munkaerő-kereslet lassulóban van, kevesebb állást hirdetnek meg.

A kormányzatoknak folytatniuk érdemes az energiával kapcsolatos támogató intézkedések kivezetését azért, hogy elkerüljék a középtávú inflációs nyomás felerősítését. A fiskális és strukturális irányelveket úgy kell megtervezniük, hogy fokozzák gazdaságunk termelékenységét és versenyképességét, és hogy lefaragják a nagy államadóssági rátákat. Az euroövezet kínálati kapacitását erősítő szerkezeti reformok és beruházások – amelyet támogatna a „Next Generation EU” program teljes körű bevezetése – középtávon segíthetnek az ároldali nyomás enyhítésében, támogatva eközben a zöld és a digitális átállást. Az ECOFIN Tanácsnak az EU gazdaságirányítási rendszerének reformjáról szóló közelmúltbeli megállapodása nyomán a jogalkotási folyamat hátralevő részét gyorsan végig kell vinni, hogy az új szabályokat haladéktalanul be lehessen vezetni. Emellett elengedhetetlenül fontos a tőkepiaci unió felé tett előrehaladás és a bankunió kiteljesítésének a felgyorsítása.

Az infláció

Az infláció decemberben 2,9%-ra emelkedett, ahogy néhány, a magas energiaárak hatását tompító, régebben hozott fiskális intézkedés kikerült az éves inflációs rátából, de a visszapattanás a vártnál gyengébb volt. Ettől a bázishatástól eltekintve folytatódott az infláció általánosan csökkenő trendje. Az élelmiszerár-infláció decemberben lement 6,1%-ra. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított infláció is ismét esett, mégpedig 3,4%-ra, aminek oka az árucikkek inflációjának 2,5%-ra való esése. A szolgáltatások inflációja stabilan 4,0%-on tartózkodott.

Az infláció várhatóan az idei év folyamán is tovább csökken, ahogy lecsengenek a múltbeli energiaársokkok, szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémia utáni gazdasági újranyitás hatásai, és ahogy a szigorúbb monetáris politika továbbra is visszafogja a keresletet.

Az inflációs alapfolyamat szinte minden mutatója tovább csökkent decemberben. A megemelkedett ütemű béremelkedések és a romló munkaerő-termelékenység miatt a belföldi ároldali nyomás magas szinten tartózkodik, bár megkezdődött az enyhülése. A kisebb fajlagos nyereség ugyanakkor mérsékelni kezdte az emelkedő fajlagos munkaerőköltségek inflációs hatását. A rövidebb távú inflációs várakozások mérőszámai markánsan csökkentek, miközben a hosszabb távú várakozások esetében jellemzően 2% körül tartózkodnak.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. Kisebb növekedést okozhat, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Szintén negatívan hathat az euroövezeti növekedésre a gyengébb világgazdaság vagy a világkereskedelem további lassulása. Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a Közel-Keleten kialakult tragikus konfliktushelyzet alapvető geopolitikai kockázati források. A helyzet odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és hogy a világkereskedelemben zavar keletkezik. A növekedés nagyobb is lehet, ha az emelkedő reáljövedelmek miatt a vártnál jobban bővülnek a fogyasztási kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erősebben növekszik.

A felfelé irányuló inflációs kockázatok közé tartoznak, különösen a Közel-Keleten, a kiéleződött geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és szállítási árakat, és akadályozhatják a világkereskedelmet. Az infláció akkor is magasabb lehet a jelzettnél, ha a bérek a vártnál erősebben emelkednek, vagy ha a profitráták rugalmasabbnak bizonyulnak. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál nagyobb mértékben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik. Emellett az infláció a közeljövőben gyorsabban eshet vissza, ha az energiaárak változása összhangban lesz azzal a lefelé irányuló elmozdulással, amely a jövőbeli olaj- és gázárpályákra vonatkozó piaci várakozásokban mutatkozik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a legutóbbi értekezletünk óta jellemzően oldalirányba mozdultak el. A restriktív monetáris politikánk továbbra is erőteljesen áttevődik a tágabb finanszírozási feltételekre. A vállalati hitelkamatok kissé csökkentek, novemberben 5,2%-ra, miközben a jelzáloghitel-kamatok tovább emelkedtek, 4,0%-ra.

A legfrissebb bankhitel-felmérésünkből kiderül, hogy a magas hitelkamatok, valamint a beruházási tervek és lakásvásárlások ezzel összefüggő visszafogása miatt a negyedik negyedévben tovább esett a hitelkereslet. Bár a vállalati és a háztartási hitelstandardok szigorodása mérséklődött, továbbra is szigorúnak tekinthetők, mivel a bankok számára aggályosak az ügyfeleiket érintő kockázatok.

Ebben a környezetben a hiteldinamika a némi javulás ellenére összességében gyenge maradt. A vállalati hitelezés novemberben – az egy évvel ezelőttivel összehasonlítva és az októberi zsugorodás után – stagnált, ahogy a rövid lejáratú hitelkiáramlás újraélénkült. A háztartási hitelezés visszafogott, évi 0,5%-os ütemben bővült.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján úgy tartjuk, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy irányadó kamataink megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva a szükséges ideig. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok